Tales of Demons and Gods

2. fejezet: Tudatlan

Ye Ziyun mellett egy magas, jóképű fiú ült, aki időnként felé pillantott, így észrevette, amikor a lány Nie Li-re nézett. A fiú dühösen bámult Nie Li-re. Kicsit magasabb volt nála, s egy halvány yin aurát kezdett árasztani magából.

Természetesen Nie Li azonnal felismerte. Ő Shen Yue, és ő is az alapítócsaládok egyikéhez, a Sacred családhoz tartozott, ráadásul rendkívüli tehetséggel bírt. Shen Xiu, aki még mindig a katedrán beszélt a nagynénje.

Nie Li előző életében Shen Yue mindig Ye Ziyun-nek udvarolt. Mielőtt Glory City elpusztult volna közel jártak a házassághoz is. A családjaik szemében persze tökéletes párnak tűntek. Ha Glory City-t nem rombolták volna le, teljesen biztos, hogy összeházasodtak volna, azonban mielőtt a lakodalomra kerülhetett volna a sor, Glory City-t megtámadták a Hóvihar szörnyetegek. Mielőtt a falakon áttörtek volna a szörnyek, a Sacred család cserbenhagyta a várost, eldobta kötelességeit, és elmenekült.

Talán a sors keze intézte így? Ye Ziyun nem lett Shen Yue felesége előző életében, ahelyett Nie Li-vel melegedett össze.

Visszagondolva Nie Li önkéntelenül felnevetett magában, azonban miután látta Ye Ziyun és Shen Yue tekintetét, Nie Li érezte, hogy egy újabb problémával is meg kell küzdenie. Ye Ziyun-re ekkor már tehetett néhány jó benyomást Shen Yue, rá viszont egyértelmű megvetéssel pillantott azt gondolva, hogy lusta, semmirekellő.

Amikor észrevette Ye Ziyun-t az irányába fordulni, Nie Li szíve kihagyott. Meglátva az ismerős arcot, felvillant előtte mindaz, ami az előző életében történt köztük. Nie Li akaratlanul is keserűséget érzett. Felvillantott egy mosolyt, ahogy mélyen viszonozta Ye Ziyun tekintetét.

- Örök hála, Idődémon Lélek Könyv. Lehetővé tetted, hogy ismét találkozzunk. - gondolta Nie Li.

- Különc - Ye Ziyun úgy érezte, Nie Li pillantásában volt valami furcsa. Fényes szemei csillagokként ragyogtak, egy leheletnyi szomorúságot rejtegetve. Ye Ziyun szíve kérdésekkel telt meg: Ismeri őt? Miért néz rá azzal a tekintettel?

Ye Ziyun gyönyörűsége a hófehér fogaival és karmazsinvörös ajkaival olyan volt, mint egy csöndesen nyíló lótusz. Ezzel bűvölt el akaratlanul is oly sok fiút.

Ezen a ponton Shen Xiu tekintete végigpásztázott az osztályon, s természetesen nem kerülte el a figyelmét ezeknek a tizenhárom-négy éves gyerekeknek a tettei. Mint Ezüst rangú Démonmágus, már elért abba a fázisba, ahol az elme és a test szert tesz egy erőteljes hatodik érzékre. A látása pedig kivételesen élessé vált, olyannyira, hogy akár egy tőle több mint száz méterre bújkáló patkányt is könnyedén észrevehet.

Ye Ziyun nemesi származásal bírt, mint Glory City lordjának a lánya, valamint a Legenda rangú Démonmágus, Ye Mo unokája. Mindezeken felül egy cián léleksík formálódott a dantianjában. Egy igazán ritka tehetség!

Csupán néhány személy tudta a Holy Orchid Intézményben Ye Ziyun valódi kilétét. Amennyiben Shen Yue el tudná érni, hogy hozzámenjen feleségül, igen jelentősen megerősítette volna a Sacred család pozícióját Glory City-ben. Részben ez volt az oka, hogy Shen Yue is a Harcos tanonc osztályba járt, valamint ezért tanított Shen Xiu is ott.

- A következő két évben a tanítványaim lesztek. Bár az igazgató említette, hogy a Holy Orchid Intézmény diákjai egyenlőek, el kell árulnom a rút igazságot: ezen a világon igazi egyenlőség nem létezik! - mondta Shen Xiu metsző hangon. Már visszaváltozott, s két karját maga előtt összefonva, szemével végigpásztázott a tanulókon. Szavai éles tőrként döftek a szívükbe.

Mindenki néma csöndben figyelt. Egy hang sem hallatszott.

- Miután felnőttetek és elhagytátok ezt az iskolát, egyet fogtok érteni a szavaimmal. Az egyenlőség csupán egy kegyes hazugság, amivel a felnőttek hitegetnek titeket. Nem élhettek tündérmesében örökké. - mondta Shen Xiu a diákokra pillantva - Glory City az egyetlen hely, amely a Sötétség Ideje alatt fennmaradt. Mi vagyunk az egyetlen túlélők. Glory City-ben két fajta erővel rendelkező ember él. A Harcosok és a Démonmágusok. Egy Démonmágus létezése nemes, csupán egy a Harcosok ezrei, tízezrei közül válhat erőteljes Démonmágussá. Egészen mostanáig, egész Glory City-ben csupán néhány ezer élt. Mi vagyunk a város őrzői.

- A Harcosok és Démonmágusok Bronz, Ezüst, Arany, Fekete Arany, és Legenda rangokra vannak osztva. Minél magasabb a rang, annál erősebb a viselője. Ha egy család rendelkezik egy Arany rangú Démonmágussal, arisztokrata családdá válhat. Ha egy család rendelkezik egy Fekete Arany rangú Démonmágussal, nemesi családdá válhat. Ha egy család rendelkezik három Fekete Arany, vagy egy Legenda rangú Démonmágussal, az az alapítócsaládok közé emelkedhet. Ebben a teremben most harminchatan vagyunk. Néhányan közemberek, néhányan nemesek. Bár a jelenlegi helyzetetek ugyan az, a társadalmi rangotok különbözik. Remélem, hogy mindannyian rendelkeztek öntudattal, és egy bizonyos fokú, elvárható modorral. Egy közember mindig közember marad. Lehetetlen, hogy akár csak arisztokrata családdá váljatok, szóval ne álmodozzatok arról, hogy főnixként emelkedhetnétek föl. Még a nemességen belül is szigorú különbség van a szintek között, amiket nem lehet átlépni.

Shen Xiu kemény szavai és rideg tekintete miatt a közönséges ruhájú diákok arca kényelmetlenséget árult el. Megszégyenülve hajtották le a fejeiket. Shen Xiu, s még néhány nemes kidüllesztette a mellét, és öntelt büszkeségüket mutogatták. Csupán Nie Li, Ye Ziyun, Lu Piao és néhány másik nemes maradt nyugodt.

Nie Li oldalra pillantott. Du Ze némileg elnyűtt ruhákat viselt. Ökleit összeszorítva és szájába harapva tűrt. Du Ze egy közönséges családból származott, ráadásul az átlagnál is roszabb körülményekkel, de Nie Li tudta, hogy az önérzete nagyon erős.

Nie Li előző életében Du Ze keményen dolgozott, családja nehéz körülményeinek ellenére is. A tehetsége nem túl rossz, s hatalmas erőfeszítésének hála, Arany rangú Démonmágussá válhatott. Mindezt hatalmas erőforrások, és kivételes adottságok nélkül érte el. Egyedül a kemény munkájára támaszkodott, hogy elérje célját. Csupán elképzelni lehet, mennyi erőfeszítést tett.

Mielőtt Glory City elpusztult, a legtöbb nemesi család csak a saját bőrét akarta menteni. Egyedül a közemberek, a szegények harcoltak a városért, egészen az utolsó lehelletükig védve azt.

Du Ze Nie Li barátja volt, ráadásul közülük is az egyik legmegbecsültebb.

Látva Shen Xiu megvetéssel telt arcát, Nie Li akaratlanul is egyre növekvő dühöt érzett. Előző életében, mielőtt áttörték Glory City védelmét, a Sacred család volt az első, aki elmenekült, ebből kifolyólag Nie Lire nem tettek túl jó benyomást. Legyen szó Shen Yue-ról, vagy Shen Xiu-ról, nem volt olyan tulajdonságuk, ami jóvá tehette volna ezt. Előző életében is nagyon durván beszélt Shen Xiu, mely Nie Li egyre növekvő ellenszenvét táplálta.

- Shen Xiu tanárnő! Van egy kérdésem. - szólalt fel Nie Li.

Mindenki csöndben figyelt rá, Nie Li mégis hirtelen megszakította a beszédét. Ez nem tetszett Shen Xiu-nak, aki rögtön felismerte a fiút, aki láthatólag érzéseket táplált Ye Ziyun iránt. A szavakat, amiket épp az előbb mondott, Nie Li-nek célozta. Ki gondolta volna, hogy reagálna?

- Mi az? - horkantott ridegen.

- Shen Xiu tanárnő azt mondja, hogy Glory City az egyetlen hely, amely túlélte a Sötétség Idejét, s mi vagyunk az utolsó túlélő emberek. Mivel tudja ezt az állítást bizonyítani? A tanárnő kiment valaha a Szt. Ősök Hegyvonulatából és meglátogatta a Végtelen Sivatagot, a Mérgező Rengeteget, a Vérző Hold Lápot, a Lelkek Öblét, a Mennyei Ragyogó Hegységet, vagy az Északi Hó vidékét? - kérdezte Nie Li, aki teljes mértékben lenézhetett Shen Xiu-ra, mivel újjászületett korábbi tapasztalatait is megtartva.

- Milyen Mennyei Ragyogó Hegység? Milyen Északi Hó vidéke? - ráncolta Shen Xiu a homlokát. Már hallott a Végtelen Sivatagról, a Mérgező Rengetegről, és a Vérző Hold Lápról, de azok is nagyon távol voltak a Szt. Ősök Hegyvonulatától. Csupán legendákban említették őket.

- Glory Cityben voltam születésem óta, és sosem láttam azokat a helyeket személyesen.

- Mivel Shen Xiu tanárnő sosem ment azokra a helyekre, hogyan lehet olyan biztos abban, hogy kizárólag itt élnek emberek? - kérdezte Nie Li halványan elmosolyodva.

Shen Xiu szóhoz sem jutott.

A diákok pusmogni kezdtek a teremben, mivel fogalmuk sem volt azokról a furcsa helyekről, amikről Nie Li beszélt. Ye Ziyun-nek, aki viszonylag messze ült tőle, érdeklődés villant keresztül a szeme mélyén. Kíváncsian nézett Nie Li-re. Honnan tudott Nie Li azokról a helyekről?

Shen Yue, aki Ye Ziyun mellett ült, összeráncolta a homlokát. Nie Li felé nézett, és csak most jutott el a tudatáig, hogy az utóbbi is elég jóképű volt. Nie Li tehát nem volt alsóbb rendű kinézet szempontjából. Tudatalatt a szívébe beásta magát egy válságérzet.

- És akkor mi van? Te tudod bizonyítani, hogy nem mi vagyunk az utolsó élő emberek? - gúnyolódott Shen Xiu, mivel a beszélgető diákok látványa szerfelett bosszantotta.

- Bizonyíték? - mosolygott halványan Nie Li. Az előző életéből megmaradt emlékei voltak a tanúi. Az emberiség találékonysága elképesztő. Megtapasztalva a Sötétség Idejét számtalan ember túlélte, s hatalmas városokat építettek maguknak. Sajnálatos módon ezt nem mondhatta ki hangosan, de nyugodtan válaszolt - Engedje meg Shen Xiu tanárnő, hogy elmondjak egy mesét: Egyszer volt egy béka, aki a kút alján élt. Születése óta csak abban a kútban volt. Mivel kezdettől fogva csupán az ég egy részét láthatta, azt hitte, hogy az csupán olyan nagy, mint a kút szája. Azonban az ég tényleg olyan kicsi, mint egy kút nyílása? Csak azt lehet erre válaszolni, hogy a béka tudatlan.

Nie Li szavait hallva a diákok önkéntelenül is nevetni kezdtek. Érezték, hogy Nie Li nem beszélt zagyvaságokat, s a mondással "egy béka, aki a kút mélyéről nézi az eget", közvetetten bár, de Shen Xiu-t egy békának titulálta.

- A kút mélyéről nézni az eget, mily találó leírás. - nevetgélt néhány lány. Mindannyian utálták Shen Xiu-t, így akaratlanul is csodálattal tekintettek Nie Li-re, lévén ő volt az egyetlen, aki nyíltan mert sértegetni egy tanárt óra közben.

- Te... - kezdte Shen Xiu Nie Li-re bámulva. Annyira dühös volt, hogy majdnem vért hányt. Nie Li tulajdonképpen egy tudatlan békához hasonlította. Még sohasem találkozott ilyen vad diákkal.

Ye Ziyun, aki valamivel távolabb ült, szintén nevetésre fakadt. Csak most döbbent rá, hogy Nie Li egész érdekes és meglehetősen ékesen tud bánni a szavakkal. Lényegében szóhoz sem jutott miatta Shen Xiu tanárnő.

Ye Ziyun egy természetes szépség volt már ekkor is, mosolya pedig elbűvölő. Nie Li felé kacsintott, és rámosolygott.

Látva Nie Li arckifejezését, Ye Ziyun azonnal elfordította a fejét azt gondolva - Mily vakmerő! - Nie Li-ről alkotott képe még mindig inkább hasonlított egy rossz tanulóéra.

Látva Nie Li-t, ahogy nem csupán elnémítja Shen Xiu-t, de közben Ye Ziyun-nel is incselkedik, Lu Piao önkéntelenül is felemelte a hüvelykujját, arra gondolva, milyen elképesztő ez a fickó.

- Tanárnő! Még mindig van egy kérdésem. - folytatta Nie Li Shen Xiu-ra nézve.

- Milyen kérdésed van még? - válaszolt rosszkedvűen Shen Xiu tehetetlenségében, s bár majd felfordult a fortyogó dühétől, itt nem lobbanhatott lángra.

- Shen Xiu tanárnő azt mondta, hogy 'egy közember mindig közember marad, sosem léphet a nemesek körébe'. Ezzel kapcsolatban lenne egy jelentéktelen kérdésem. A Legenda rangú Démonmágus, Ye Mo, nem egy egyszerű közember volt fiatalkorában? - kérdezte Nie Li. Ártatlanul pislogott Shen Xiu-ra nézve - Nem tudta Shen Xiu tanárnő?